Ezzel szemben az emberi tevékenység, különösképpen az ipari forradalom nagyjából 200 éve kialakult gazdasági rendszere alapvetően nem a körforgásra, hanem egy vonalas rendszerre, a linearitásra alapul. Az ásványi nyersanyagokat, fémeket, fát, energiahordozókat kitermeljük, feldolgozzuk, termékeket állítunk elő vagy elégetjük az energiatermeléshez, és az elromlott, elavult, megunt tárgyakat, eszközöket eldobjuk. Noha az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás különböző formái ma már egyre jobban terjednek, még mindig hatalmas mennyiségben termelünk szemetet, mely a hulladéklerakókban vagy a hulladékégetőkben végzik. És ez nem csak környezeti probléma, hanem gazdaságilag is óriási pocsékolás az erőforrásokkal.
Hogyan lehet ezen változtatni? A körforgásos gazdaság arra törekszik, hogy egy termék, annak alkotóelemei, anyagai minél tovább és minél magasabb minőségben maradjanak a gazdasági vérkeringésében, és ennek következtében minél kevesebb új nyersanyagra legyen szükség. Azonban ehhez a termékeket, eszközöket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy tartósak legyenek, lehessen javítani, felújítani vagy átalakítani őket. Sajnos ma a tartós fogyasztási cikkek többnyire rövid élettartamra, korlátozott javíthatóságra vannak tervezve, sőt gyakran az elavulás és az elromlás is gyárilag be van kódolva. Az újrahasznosításuk pedig sokszor nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg, mert nem lehet a különböző alkotóelemeket szétszedni, mert össze vannak ragasztva, forrasztva. Ráadásul a technológiai újítások is gyorsan elavulttá teszik a műszaki termékeket vagy az ipari eszközöket.
A körforgásos gazdaságnak egyik fontos ismérve, hogy elkülönül a biológiai és technológiai anyagok kezelése. A termékekben található biológiai és szerves eredetű anyagokat (pl. rostok vagy fa) biztonságosan vissza lehet a természetbe helyezni, míg a nem lebomló, szervetlen anyagokat (fémek, műanyagok, ötvözetek) felújítva, átalakítva vagy anyagában újrahasznosítva egy másik termékben kelhetnek új életre. Ahhoz, hogy könnyen szét lehessen szedni a műszaki termékeket és külön lehessen választani a biológiai és technológiai alkatrészeket, már a termékek tervezésénél figyelmet kell fordítani erre. És még fontosabb módon a termékeknek vissza kell kerülniük a gyártóhoz.
Ezért arról is szól a körforgásos gazdaság, hogy fogyasztóként nem kell feltétlenül a műszaki termékeket, háztartási eszközöket tulajdonolni, elég ezeknek csak a szolgáltatásait élvezni. Már ma is számos dolgot (pl. autót, munkagépet vagy sílécet) lízingelünk vagy bérelünk, ahelyett hogy megvennénk ezeket az eszközöket. Így pénzt takarítunk meg, és csak akkor használjuk ezeket a termékeket, amikor szükségünk van rájuk. A körforgásos gazdaságban lehet tv-t, hűtőszekrényt vagy akár szőnyeget is bérelni, a gyártó fog gondoskodni a javításról és karbantartásról, és ha már elavult vagy meguntuk, akkor újat biztosít helyette. A régit pedig visszaveszi és gondoskodik az újrahasznosításáról.
A körforgásos gazdaság tekintettel van a környezeti szempontokra és az emberi egészségre és jól-létre, ezért kerüli a mérgező anyagok felhasználását, a gyártás, a szállítás és a forgalmazás során pedig törekszik az energia- és vízfelhasználás minimalizálására, a megújuló energiafelhasználás növelésére.
Ahhoz, hogy ezek változások a gazdaságban és a vállalatok szintjén is végbemenjenek, még nagyon sok külső feltételnek kell módosulnia, hiszen a mostani rendszerünk, a piaci mechanizmusok, a fogyasztási szokások, a jogszabályok és adózási keretek alapvetően mind a lineáris gazdaságra épülnek. Azonban a változás már elkezdődött és egyre több hazai és külföldi cég kezdett olyan termékfejlesztésekbe, műszaki és üzleti innovációba, melyek a körforgásos gazdaság megvalósítása felé hatnak. De ez önmagában kevés és elengedhetetlen, hogy minél több vállalat fogjon össze, keressen egymással együttműködési lehetőségeket, akár más szektorban működő cégekkel is, mert a körforgásos gazdaság lényege az együttműködésen alapuló verseny.