A gazdasági működés kibocsátásai és szükségletei 2021-ben
Kezdjük a kevésbé jó hírrel: A 2018-as jelentésben közölt 9,1%-hoz képest, mára a globális gazdaság csak 8,6%-a nevezhető körkörösnek. Évente 100 milliárd tonna anyagot fogyasztunk és bolygónk átlaghőmérséklete több, mint 1 °C-kal emelkedett az iparosodás előtti állapothoz képest.
2019-ben 59 milliárd tonna CO2-ot bocsátottunk ki a légkörbe, melynek 70%-a termékek gyártása és használata során keletkezett[1]. A legtöbb szén-dioxid kibocsátással és anyag-igénnyel a közlekedés, az élelmezés és a háztartások működése jár. Az országok közötti egyenlőtlenségek szén-dioxid kibocsátásban is mérhetőek: a leggazdagabb országok termelik a kibocsátás 48%-át, míg a legszegényebbek összesen 7%-át teszik ki ennek.
Mik a már folyamatban lévő intézkedések?
Az előrejelzések szerint, még ha minden ország maradéktalanul teljesíti is a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az évszázad végére akkor is 2-3 °C közötti globális felmelegedésre számíthatunk, pedig a klímakatasztrófa elkerülése érdekében ez az érték maximálisan 2 °C lehetne. Hogyan lehetne mégis hatékonyabban elkerülni ezt a korlátlan mértékű kibocsátást és erőforrás-pazarlást, és lelassítani a felmelegedést?
A cél az erőforrások kitermelésének és a biomassza termelésének minimalizálása és az anyagveszteségek elkerülése. A tanulmány az alábbi stratégiákat javasolja követni:
- Használjunk kevesebbet: kevesebb anyag felhasználása megosztással, bérléssel, lízinggel
- Használjuk tovább: hosszabb használati idő javítással, felújítással, újra összerakással
- Tisztítsuk meg: a fosszilis tüzelőanyagok megújuló forrásokra való cseréje
- Használjuk, hasznosítsuk újra: eszközök újrafelhasználása, majd az életciklus végén való újrahasznosítása
Háztartások: Kevesebb, de jobban optimalizált építése, kisebb alapterülettel, megújulókkal. A meglévő épületek élettartamának meghosszabbítása és energetikai hatékonyságuknak növelése utólagos anyagbeépítéssel, felszereléssel
Táplálkozás: A fogyasztás csökkentése, lábnyom/kalória figyelembe vétele, a vegán opciók szem előtt tartása, a hús-, hal-, tejtermékfogyasztás redukálása
Közlekedés: Az utazások gyakoriságának csökkentése; a magas kibocsátású, sokat fogyasztó járművek használatának elhagyása; a tömegközlekedés és a megosztásos felületek kihasználása
Kommunikáció: Digitalizáció, a berendezések fent leírt elvek szerinti használata
Fogyóeszközök: Újrahasznosítható csomagolás; egyszer használatos műanyagok használatának kiiktatása; textilek, bútorok, gépek megjavítása és sharing-je
A jelentésben részletezett modell implementálásával 28,8 milliárd tonnával csökkenthető lenne az emisszó.
Mit tartogat a jövő?
A 2020-as év sok kihívás elé állított minket, mind gazdaságilag, mind pedig társadalmi szempontból.
Bíztató adat, hogy 2010 óta nem mértek olyan alacsony össz-CO2 kibocsátást, mint a covid-19 vírus globális elterjedése után, a lezárások és korlátozások idején.
Elmondható tehát, hogy szokásaink megváltoztatásával igenis hatással tudunk lenni bolygónk működésére. Megfelelő beavatkozásokkal elérhetjük a lineárisról a körforgásos gazdaságra való átállást, de ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, nem ülhetünk ölbe tett kézzel.
[1] Circle Economy. (2021). The Circularity Gap Report. Circle Economy. Retrieved from https://drive.google.com/file/d/1MP7EhRU-N8n1S3zpzqlshNWxqFR2hznd/view